Ma két hete, hogy kibújtam Anya pocijából!!!! :))
Mennyi minden történt ez idő alatt...
Hát először is, kaptam egy átlátszó "bevásárlókocsit" kiságy gyanánt, ami nagyon viccesen nézett ki, és nem is volt annyira kényelmes. Ezzel együtt Anyáékkal átköltöztünk egy szobába, ahol már "lakott" egy "néni". Nem nagyon tetszett az új hely, hideg is volt, meg emberek, hát nem ehhez voltam hozzászokva kilenc hónapig... Még szerencse, hogy legalább Anya és Apa ismerős hangját hallhattam... Itt töltöttünk el 3 napot Anyával.
Ezalatt a pár nap alatt jó sokat szundítottam, és csak kicsit nyekeregtem, ha bajom volt. Így Anya is tudott sokat pihenni. Apa minden nap sokat volt velünk, és sokan jöttek látogatni is, mindenki nagyon kíváncsi volt, hogy milyen is vagyok én.
Sajnos az első éjszakát Anya nélkül, a többi csecsemővel kellett töltsem, hogy Anya kipihenje a születésem miatti fáradalmakat, de én így is aludtam, mint a tej, nekem is volt mit kipihenni... :)
Másnap már hajnalban jött értem Anya, hogy odavigyen magához. Vele sokkal jobb volt aludni, bár egész nap nyüzsgés volt nálunk. Jöttek vizitelni Anyához, megnéztek engem is, jött a fényképésznéni, és még ki tudja, ki... Persze mindig akkor, amikor sikerült elszundítanom... És persze a nagyszüleim, nagynénijeim, unokatesóm... :) De nekik örültem nagyon.
Azért este sikerült kivernem a balhét, mert már nagyon éhes voltam, és Anya cicije nem kellett, hiába kínálta nekem. Így hát egyszercsak azt vettem észre, hogy valahova megyünk. Kiderült, hogy az előző esti alvóhelyemre igyekezett velem Anya. Ott két aranyos néni rájött, hogy éhes vagyok és végre kaptam egy kis kaját, így utána aludtam és hagytam Anyát is pihenni. Mikor felébredtem, megint kezdtem éhes lenni. Anya is felkelt, megint a cicivel próbálkozott, ami még mindig nem kellett nekem... Helyette kaptam egy korty cukros vizet cumisüvegből, arra jól ráharaptam, aztán Anya gyorsan kikapta a számból, és odaadta a cicit. Már most válogatós lennék?! Miután megkóstoltam a cukros vizet, meg a tápot, meg a tejcsit, rá kellett jönnöm, hogy ez utóbbi a legjobb!!! :)) Azóta nyomatom a sok finom tejecskét!!!
A szerdai nap is hamar eltelt a kórházban, csütörtökön pedig már jöttünk haza!!!
Délután megérkezett a védőnő is, másnap a doktor néni is megmacerált kicsit, de azóta pár nap kivételével csak eszem és alszom. Nem szerettem, amikor kint nagyon hirtelen lett nagyon meleg. Nem tudtam aludni, nyűgös voltam napokig, szegény szüleim se tudtak mit kezdeni velem. De most a hétvége óta megint egyre többet alszom, ami mindenkinek jó. És képzeljétek, múlt szerdán már kint voltam Anyával kendőben sétálni, pénteken és szombaton pedig kocsikával is elkezdtem felfedezni a Pillangó parkot! :))
Hát ennyit az első két hetem eseményeiről röviden.
Mennyi minden történt ez idő alatt...
Hát először is, kaptam egy átlátszó "bevásárlókocsit" kiságy gyanánt, ami nagyon viccesen nézett ki, és nem is volt annyira kényelmes. Ezzel együtt Anyáékkal átköltöztünk egy szobába, ahol már "lakott" egy "néni". Nem nagyon tetszett az új hely, hideg is volt, meg emberek, hát nem ehhez voltam hozzászokva kilenc hónapig... Még szerencse, hogy legalább Anya és Apa ismerős hangját hallhattam... Itt töltöttünk el 3 napot Anyával.
Ezalatt a pár nap alatt jó sokat szundítottam, és csak kicsit nyekeregtem, ha bajom volt. Így Anya is tudott sokat pihenni. Apa minden nap sokat volt velünk, és sokan jöttek látogatni is, mindenki nagyon kíváncsi volt, hogy milyen is vagyok én.
Sajnos az első éjszakát Anya nélkül, a többi csecsemővel kellett töltsem, hogy Anya kipihenje a születésem miatti fáradalmakat, de én így is aludtam, mint a tej, nekem is volt mit kipihenni... :)
Másnap már hajnalban jött értem Anya, hogy odavigyen magához. Vele sokkal jobb volt aludni, bár egész nap nyüzsgés volt nálunk. Jöttek vizitelni Anyához, megnéztek engem is, jött a fényképésznéni, és még ki tudja, ki... Persze mindig akkor, amikor sikerült elszundítanom... És persze a nagyszüleim, nagynénijeim, unokatesóm... :) De nekik örültem nagyon.
Azért este sikerült kivernem a balhét, mert már nagyon éhes voltam, és Anya cicije nem kellett, hiába kínálta nekem. Így hát egyszercsak azt vettem észre, hogy valahova megyünk. Kiderült, hogy az előző esti alvóhelyemre igyekezett velem Anya. Ott két aranyos néni rájött, hogy éhes vagyok és végre kaptam egy kis kaját, így utána aludtam és hagytam Anyát is pihenni. Mikor felébredtem, megint kezdtem éhes lenni. Anya is felkelt, megint a cicivel próbálkozott, ami még mindig nem kellett nekem... Helyette kaptam egy korty cukros vizet cumisüvegből, arra jól ráharaptam, aztán Anya gyorsan kikapta a számból, és odaadta a cicit. Már most válogatós lennék?! Miután megkóstoltam a cukros vizet, meg a tápot, meg a tejcsit, rá kellett jönnöm, hogy ez utóbbi a legjobb!!! :)) Azóta nyomatom a sok finom tejecskét!!!
A szerdai nap is hamar eltelt a kórházban, csütörtökön pedig már jöttünk haza!!!
Délután megérkezett a védőnő is, másnap a doktor néni is megmacerált kicsit, de azóta pár nap kivételével csak eszem és alszom. Nem szerettem, amikor kint nagyon hirtelen lett nagyon meleg. Nem tudtam aludni, nyűgös voltam napokig, szegény szüleim se tudtak mit kezdeni velem. De most a hétvége óta megint egyre többet alszom, ami mindenkinek jó. És képzeljétek, múlt szerdán már kint voltam Anyával kendőben sétálni, pénteken és szombaton pedig kocsikával is elkezdtem felfedezni a Pillangó parkot! :))
Hát ennyit az első két hetem eseményeiről röviden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése